A mesterséges intelligencia alapú modellek / rendszerek számos új kérdést vetnek fel szerzői jogi szempontból. Az MI térhódítása különös kihívások elé állítja a jogalkotókat, az MI felhasználóit és azokat a szerzőket, akiknek a műveit a rendszerek esetleg felhasználják.

Már okfejtésünk elején kiemelendő, hogy a legtöbb szerzői jogi kérdést azon nagy nyelvi modellek, amelyek tanításához webaratott korpuszt használnak, illetve a generatív MI veti fel. A legismertebb, és a nagyközönség által leginkább használt ilyen generatív MI, a ChatGPT által az ehhez a cikkhez erre a fogalomra generált definíciója szerint: „A generatív mesterséges intelligencia (MI) olyan technológia, amely képes új és eredeti tartalmakat létrehozni, mint például szövegek, képek, zene vagy videók. Ez a technológia a korábbi adatokon alapulva tanul, és kreatívan kombinálja a megszerzett ismereteket, hogy új mintákat és formákat hozzon létre. A generatív MI különbözik a hagyományos MI-től, amely általában egy adott feladat végrehajtására van optimalizálva, hiszen a generatív modellek képesek a kreatív tartalom előállítására is. Azonban használata etikai kérdéseket vet fel, különösen a szerzői jogok és az adatok felhasználása terén.”

A fenti definícióból nemcsak az derül ki, hogy az MI-nek látszólag önkritikája is van, hanem egyértelműen jelzi is, hogy mi lehet a fő probléma a használatukkal. A generatív AI ugyanis úgy képes létrehozni a saját kimeneteli termékét, hogy előtte rendkívül nagy mennyiségben ismer meg és dolgoz fel adatokat. A feldolgozott adatok között nagyon könnyen lehetnek szerzői jogi védelem alatt álló művek. Mivel a generatív MI végtermékébe nem teljesen visszafejthető módon (a már korábbi cikkekben is emlegetett „black-box” hatás nyomán) beépülnek az MI rendszer tanuló adatai, nyilvánvaló, hogy jelentősen fennáll a veszélye a szerzői jogi jogsértésnek.

A rendszer tanulási folyamata egyébként bekerült a magyar szerzői jogi törvénybe (Szjt.) is, azzal a kitétellel, hogy az MI rendszerek tanításához végzett szöveg- és adatbányászat szabad felhasználásnak minősül, de a jogosult ez ellen tiltakozhat. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy nem egyértelmű, a jogosult honnan értesül egy ilyen célú felhasználásról, és vajon mennyiben garantálható, hogy a tiltakozása időben megakadályozza a jogsértést. Mivel az MI rendszerek pontos működése komoly üzleti titoknak minősül, egyáltalán nem tűnik reálisnak, hogy már a fejlesztés / betanítás során nyilvános legyen, hogy milyen tanulóadatokat használnak.

Megjegyzendő az is, hogy a probléma nem csupán elméleti: a generatív MI rendszerek esetében igenis ki szokott derülni olykor, hogy tanítóadatként egyébként szerzői jogilag védett adat is került a rendszerbe. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi rendszerek rávehetők akár arra is, hogy kiadják a tanítóadatokat. Vagyis könnyen előfordulhat, hogy különböző technikákkal ki lehet nyerni olyan: szellemi tulajdonvédelem alatt álló műveket, amelyekhez való hozzáféréshez vagy felhasználáshoz az adott felhasználónak nem lenne joga. Ilyen eset miatt perelte be például a New York Times a Microsoftot. Ugyanis a New York Times állítása szerint a ChatGPT intelligensebbé tételéhez olyan cikkeket is felhasználtak, amelyekhez előzetesen nem kértek a szerzőktől külön engedélyt. Így előfordulhatott, hogy a ChatGPT válaszként lényegében „szó szerinti kivonatokat” generált a New York Times cikkeiből, és így olyanok számára tette hozzáférhetővé, akik nem fizettek a tartalomért.

Kié az MI-ből kikerülő eredménytermék?

A generatív MI rendszerek másik nagy kérdése az, hogy az eredménytermék vajon minek minősül. Az viszonylag világosnak tűnik, hogy a mesterséges intelligencia által előállított termék szerzői jogi oltalom alá eső műnek minősülne, ha azt egy emberi szerző állította volna elő. A jelenleg uralkodó jogirodalmi álláspont ugyanakkor az, hogy mivel szerző csak ember lehet, ezért az AI által generált mű sem válhat szerzői művé, és ezáltal nem is részesülhet a szerzői jogi védelemben.

Magyarországról ugyan még nem, de külföldről már ismert olyan bírói döntés, amely ezt alátámasztja. Ez különösen azért érdekes az MI felhasználóinak, mert az eredménytermékük a szerzői jogi védelem nélkül szabadon felhasználható lesz, azzal bárki más is élhet. Más lehet azonban az eredmény, ha egy személy ténylegesen és jelentős mértékben részt vesz az alkotási folyamatban, vagy átdolgozza az MI által generált elsődleges terméket, de kiforrott joggyakorlatról még nem beszélhetünk ebben az esetben sem.

Azt mindenesetre rögzíthetjük, önmagában az, hogy maga az MI rendszer nem válik szerzői jogosulttá a generálás által, még egyáltalán nem jelenti egyben azt is, hogy az eredménytermék egyébként nem áll szerzői jogi védelem alatt. Hiszen a fentiek alapján belátható, hogy előfordulhatnak olyan esetek, amikor a „generált” eredmény valójában valaki másnak a védett terméke (pl. kép, brand stb.). Ezért azok számára, akik használni szeretnék a generatív MI által készített eredményt, elsősorban azt javasoljuk, feltétlenül vizsgálják meg, hogy a kapott eredmény esetleg nem védett-e. Az utánajárás a legtöbb esetben jelenleg elengedhetetlen azért is, mert a technológia jelenlegi állapota mellett egyébként sem garantálható, hogy a kapott eredmény hibátlan, ezért például érdemes rákeresni a neten, hogy nem található-e meg már valahol az eredményünk pont ugyanúgy, mint ahogy az MI nekünk is legenerálta a kimenetet, és érdemes addig módosítani, amíg egyedi nem lesz.

Nemcsak a mesterséges intelligencia alapú rendszer használata, hanem már a létrehozása is felvet kérdéseket. Maga a létrehozott szoftver önmagában bizonyosan szerzői műnek minősül, ráadásul az Szjt. speciális szabályokat tartalmaz a számítógépi programra.

A létrehozás keretében viszont kifejezetten figyelemmel kell lenni a szerzői jogi kérdésekre. A generatív MI „betanítása” kapcsán fentebb már említettük, hogy egyáltalán nem mindegy, milyen módon és milyen adatokkal tanítják a fejlesztés alatt álló szoftvert. A szoftverfejlesztés egyébként is speciális terület: a kódok és szoftverrészletek jelentős üzleti titoknak is minősülhetnek. Maga az AI Act a Preambulumában beszél arról, hogy a fejlesztett és a működő MI rendszernek / modellnek meg kell felelnie az Uniós és más szerzői jognak. Ilyen Uniós és nemzetközi szabályok egyébként léteznek, a hagyományos (tehát nem MI) szoftverek védelmének van jogszabályi háttere és több évtizedes bírói gyakorlata is. Mivel egyelőre nem ismerünk olyan jelentős jogeseteket, amelyeknek a kérdése az AI specifikus szerzői jogalkotás lenne, a közeljövőben az várható, hogy a bíróságok és más jogalkalmazó szervek ezeket a szabályokat fogják analógiaként használni a felmerülő vitás esetekben.

Szakmai mentorok: dr. Bencsik András (ELTE ÁJK), dr. Bocsi Bernadett (Retail Ügyfél Tribe IT Chapter), és Kovácsné dr. Bikki Laura (Innovation Tribe)

Kapcsolódó cikkek:

Az AI Act és a pénzügyi szektor

Mi számít AI-nak?

Etikus-e az AI?

Felelősségi kérdések az MI kontextusában